A Legend�s j�t�kosok VIII. r�sz�ben a futballt�rt�nelem egyik legnagyobb eln�k�t, Santiago Bernabeu-t mutatom be, aki �sszess�g�ben 60 �vig szolg�lta a kir�lyi g�rd�t!

Kiv�teles eln�k
Amikor Santiago Bernab�u-r�l besz�l�nk, sz�ks�gszer� arr�l is besz�lni, hogy tal�n � volt a futballt�rt�nelem legjelent�sebb vezet�je. Mindent, amit ebben a sportban meg lehet nyerni, azt Santiago Bernab�u �s az "�" Real Madridja megnyerte. � kezdte meg azt a munk�t, amelyet folytattak az ut�dai �s amelynek k�sz�nhet�en a Real Madrid a vil�g els�sz�m� csapata lett, a FIFA pedig a XX. sz�zad legjobb klubj�v� v�lasztotta. Ez t�rt�nelem, de t�ny, hogy � k�l�n�sen b�s�gesen hozta a sikereket a klubnak, amelyre feltette az �let�t, a Real Madridnak. A sikereket amellett, hogy nagyon intelligens ember volt �s k�l�nleges munkab�r�ssal rendelkezett, a rendk�v�li �s mindig egy�ttm�k�d� seg�t�inek is k�sz�nhette, akik k�r�l�tte tev�kenykedtek.

Santiago Bernab�u de Yeste 1895. j�nius 8-�n sz�letett Almansa-ban (Albacete). � volt a hetedik fi�gyermek a csal�dban - a legkisebb - �desapja Don Jose Bernab�u Ib�nez Onteniente-i sz�let�s� jog�sz, de Almans�ban telepedett le, �desanyja a Camang�ey-i (Kuba) sz�rmaz�s� Antonia Yeste N�nez. �t �ves kor�ban csal�dj�val Madridba ker�lt, ahol h�rom b�tyj�val a Colegio de los Padres Agustinos de San Lorenzo del Escorial nev� iskol�ba j�rtak. Hamarosan egy kis csapatot is szerveztek a b�tyjaival. A foci elnyerte tetsz�s�t, �r�lt, hogy id�sebb testv�reivel j�tszhat a Monasterio piac�n... Egyszerre volt j� tanul� �s figyelemre m�lt� focista.

Annyira megkedvelte a focit, hogy nem sok minden m�s volt fontosabb ezut�n az �let�ben. Saj�tmaga alap�tott az oszt�lyukb�l egy csapatot - 1902-ben, a Real Madrid alap�t�s�nak �v�ben -, amelynek � volt a kapit�nya, �s �lete els� "tr�fe�j�t" ezzel a csapattal nyerte az iskolai bajnoks�gon. 14 �vesen elhagyta az Escorialt, �s visszat�rt Almansa-ba, ahol befejezte tanulm�nyait, de m�r ekkor is az lebegett el�tte, hogy �jabb g�lokat szerezzen. Azon a ny�ron elhunyt Dona Antonia, Santiago �desanyja, �s ekkor a csal�d elk�pzel�sei 180 fokos fordulatot vettek. A Bernab�u csal�d �jra Madridba k�lt�z�tt. A fiatal Bernab�u letette az �retts�git az Instituto Cardenal Cisneros-ban. Ezut�n m�r kiz�r�lag a futball volt az egyetlen fontos dolog az �let�ben.

Olyan akart lenni, mint Marcelo �s Antonio b�tyja. El�bbi nagyszer� v�d�, Antonio szenz�ci�s k�z�pp�ly�s volt. N�h�ny meccset j�tszott a Gimn�stica Espanola-ban, ezut�n - a t�rt�net szerint - a Madrid FC-hez ker�lt. Ott kapusk�nt sz�m�tottak volna r�, de Marcelo azt mondta neki, l�tva benne az �ri�si lehet�s�geket: "Vagy k�z�pcsat�rt j�szol, vagy nem j�tszol. Csak akkor menj oda!" Santiago ment, �s nem hagyta ki az edz�seket az O Donnell gyep�n.

Az 1913-14-es szezonig nem tudott deb�t�lni az els� csapatban. Els� meccs�n �gy �llt fel a csapat: C�rcer; Marcelo Bernab�u, Irureta; Aranguren, Machimbarrena, Castell; Rodriguez-Eguinoa, Santiago Bernab�u, Juantorena, Saura �s Sotero. Bemutatkoz�sa teljes siker volt. Onnant�l kezdve nem volt k�ts�ges, hogy neki j�tszania kell. Bernab�u tizenhat szezonon kereszt�l volt a Real Madrid j�t�kosa, lesz�m�tva egy kis Oviedo-i kit�r�t. Ezalatt elv�gezte a jogot kiv�l� eredm�nnyel.

Labdar�g�-p�lyafut�sa v�get�rt. J�t�kosk�nt nem volt annyira ismert nemzetk�zi szinten. B�r az orsz�g legjobb csat�ra volt, a baszk �s katal�n j�t�kosok �rny�k�b�l kil�pni lehetetlennek bizonyult.

Edz�, igazgat�, majd eln�k
B�r Santiago Bernab�u t�vols�gtart� volt, �s munk�ja sor�n r� volt k�nyszer�tve, hogy sokat utazzon, kapcsolata a Real Madriddal �lland�. 1926-ban Juan Carcer abbahagyta az edz�sk�d�st, �s az �reg cserej�t�kost, Peris-t nevezt�k ki. Santiago Bernab�u volt a seg�t�je. Ekkor tervezt�k el, hogy Peris, Berraondo �s Quirante (az asszisztens �s a tan�csad�) seg�ts�g�vel a vil�g els�sz�m� klubj�v� emelik a Madridot. Magabiztosak voltak �s hittek a j�t�kosokban. A 20-as �vek v�g�n szerveztek egy amerikai t�r�t, amelynek a vezet�j�v� Bernab�u-t v�lasztott�k azzal a felt�tellel, hogyha nem v�llalja, akkor �k sem mennek...

Bernab�u elhat�rozta, hogy amint visszat�rnek Madridba, sz�pen elkezdi �rv�nyes�teni a Klub j�v�j�r�l addig alkotott elk�pzel�seit. A hazat�r�s ut�n felvillantotta az els� nagy igazol�st (k�s�bb is jellemz� volt r�, hogy j�l ismert szt�rok alkott�k csapata gerinc�t). Az �j fi� - b�r mindenki azt mondta, hogy lehetetlen lesz megszerezni - az ir�ni csodacsat�r, Luis Regueiro volt. "Lugo"-t m�g az � eln�ks�ge alatt olyan j�t�kosok k�vett�k, mint Di St�fano, Pusk�s, Dom�nguez, Santamar�a, Gento, Rial, Kopa, Amancio, Pirri, Zoco �s m�g lehetne �rni hosszan azoknak a j�t�kosoknak a n�vsor�t, akik f�nyes sikereket �rtek el a Madriddal.

1931-t�l 1936-ig a Real Madrid sz�mos �rt�kes diadalt aratott; a sikerek z�logak�nt a vezet�s�g legkreat�vabb alakj�t, Bernab�u-t emlegett�k. A spanyol polg�rh�bor�ban San Sebasti�nban harcolt. Ezut�n visszat�rt Madridba �s sz�rny�lk�dve tapasztalta, hogy a Chamart�n romokban, csapat sehol... Az 1936. j�nius�ban orsz�gos kup�t nyert csapatb�l csak 4(!) j�t�kos maradt h�rmond�nak: Souto, Quincoces, Bonet �s Lecue. A t�bbi j�t�kos vagy visszavonult vagy k�lf�ldre t�vozott. A Madrid a megsz�n�s sz�l�n �llt, csak �t nagyszer� ember t�mogat�s�nak �s kitart�s�nak volt k�sz�nhet�, hogy megel�zt�k a bajt. Ez az �t ember: Bolarque gr�fja, Pedro Parages, Adolfo Mel�ndez, Antonio S�nchez Peralba �s akinek a legt�bbet k�sz�nhette az egyes�let, Santiago Bernab�u, aki r�vid id�n bel�l �t is vette a vezet� szerepet. 1943. szeptember 15-e t�rt�nelmi nap a Real Madrid �let�ben. Ezen a napon Santiago Bernab�u-t egyhang� d�nt�ssel a Klub eln�k�v� v�lasztott�k. Ezt a poz�ci�t hal�l�ig bet�lt�tte. Els� gy�l�s�n (eln�kk�nt) a k�vetkez�t mondta: "Uraim, nek�nk sz�ks�g�nk van egy nagyobb p�ly�ra! Gyer�nk, �p�ts�k meg!" Sokan �gy gondolt�k, hogy biztos meg�r�lt. Lassank�nt be kellett azonban l�tniuk, hogy az eln�k �tlete sikereket hozhat, �s p�ld�s lelkesed�ssel vetett�k bele magukat a munk�latokba. Kiv�lasztott�k a ter�letet. Harminc �vvel azut�n, hogy Santiago Bernab�u lap�tot �s sarokvasat vett a kez�be, �s seg�tett felh�zni az O Donnell ker�t�s�t, 1944. okt�ber 28-�n �jra vett jelk�pesen egy sarokvasat, �s egy �nnep�lyes besz�d ut�n elkezd�dtek a hatalmas sz�nt�r munk�latai. 1947. december 14-�n megvolt a Chamart�n hivatalos avat�m�rk�z�se. Az ellenf�l a portug�l Os Belenenses volt. A Madrid 3-1 ar�nyban gy�z�tt...

A Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja
A Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja - amely annyi sikert hozott a Real Madrid-nak - egyik legnagyobb t�mogat�ja Santiago Bernab�u volt, mivel Spanyolorsz�g is benne volt abban a bizotts�gban, amely megalap�totta ezt a rangos kup�t. A L �quipe �s a France Football sportlapok, akik ezt az eg�szet kital�lt�k, k�ldtek egy levelet Madridba, hogy nevezhetnek a sorozatba. A Klub tov�bbpasszolta a javaslatot az illet�kes spanyol sz�vets�gnek, de miut�n nem kaptak v�laszt, Bernab�u Raimundo Saport�val szem�lyesen ment P�rizsba �s szem�lyesen mondott igent a felk�r�sre. �s a Real Madrid ott volt a 16 klub k�z�tt, amelyek az els� ki�r�s alkalm�val szerepeltek! Annak ellen�re, hogy az UEFA ellenezte ezt az eg�szet, k�s�bb hivatalos UEFA-torna lett bel�le, amelyet az els� �t ki�r�sban a Real Madrid nyert. El is nevezt�k a rossz nyelvek a sorozatot "francia Real Madrid-kup�nak". Bernab�u eln�ks�ge alatt m�g egyszer, 1966-ban nyert a kir�lyi g�rda. A h�res ye-ye nemzed�k gy�zelme k�l�n�sen boldogg� tette az eln�k�t, mert az �lland� kezd�csapatot tizenegy spanyol j�t�kos alkotta!

Luis Regueiro, Molowny, Gento, Di St�fano, Breitner...
Santiago Bernab�u nagyszer� menedzsere is volt a Real Madrid-nak. Fociban �s szervez�si t�ren sem lehetett neki �jat mutatni. A Real Madrid volt technikai �s vezet�si szempontb�l is a focicsapatok mintap�ld�ja - a vil�g legjobb j�t�kosainak �rkez�s�t�l ezt semmi sem bizony�tja jobban. Amit a 20-as �vek v�g�n technikai tan�csad�k�nt elk�pzelt, azt meg is val�s�totta: a legjobbakat hozta a csapatba.

Luis Regueiro nyitotta a jobbn�l jobb j�t�kosok sor�t, akik a Madridot els� sz�m�v� emelt�k. Molowny leigazol�sa m�g egy pr�ba volt, hogy ez hogyan m�k�dik a gyakorlatban, majd j�tt Di St�fano, Pusk�s, Rial, Dom�nguez, Kopa, Santamar�a, Gento, Pach�n, Zoco, Amancio, Pirri, Sanchis, Santillana, Netzer, Breitner, Stielike, Juanito �s m�g megannyi j�t�kos, akikr�l oldalak t�mkeleg�t lehetne �rni. 1940-ben Bernab�u h�zass�got k�t�tt Dona Mar�a Valenciano-val, aki p�ldamutat� feles�g �s elv�laszthatatlan t�rs volt, �s nem utols�sorban a labdar�g�- �s kos�rlabdacsapat lelkes szurkol�ja. Dona Mar�a lelkesen seg�tette Don Santiago-t �s � volt az, aki vigasztalta, ha az eln�knek nem j�tt �ssze az, amit eltervezett. Rendk�v�l n�pszer� �s kedves volt, nagy tiszteletnek �rvendett madridista k�r�kben. 1977. augusztus 23-�n Bernab�u eg�szs�gi �llapota hirtelen romlani kezdett. Santa Pola-i r�vid vak�ci�j�t t�lt�tte, amikor megbetegedett. Doktor Neira, aki els� perct�l kezdve �vatoss�gra intette, azt tan�csolta neki, hogy t�bb nyugalomra lenne sz�ks�ge, de Don Santiago nem volt ennyire �vatos... Mindenf�le orvosi ellenjavaslat ellen�re m�r 24-�n rep�l�re sz�llt, hogy r�szt vegyen Manolo Vel�zquez �sszej�vetel�n! Ennek �ra volt, p�r nap m�lva m�r a San Camilo klinik�n tal�lta mag�t, �s ott is kellett maradnia 42 napig. K�zben szeptember 8-�n fontos m�t�tet is v�grehajtottak rajta.

1977. november 4-�n megh�vta a tr�fe�k term�be a seg�t�it, hogy k�sz�netet mondjon nekik. M�snap a spanyol sz�vets�g vezet�i �gy d�nt�ttek, hogy neki adom�nyozz�k a sz�vets�g arany med�lj�t. �jabb 24 �r�val k�s�bb �fels�ge I. Juan Carlos kir�ly megh�vta �t a Zarzuela palot�ba, hogy �rdekl�dj�n fel�le. Az eln�k megk�sz�nte, hogy az uralkod� az eg�szs�gi �llapota fel�l k�rdez�sk�dik. Ahogy teltek a h�napok, egyre romlott eln�k�nk eg�szs�ge... M�gis, m�jus 8-�n - 25 nappal a hal�la el�tt - rendezett egy vacsor�t a Real Madrid k�l�nb�z� szakoszt�lyai bajnokainak r�szv�tel�vel. K�tezer ember jelent meg az esem�nyen, amelyen Jose Luis Alvarez, Madrid akkori polg�rmestere Madrid fogadott gyermek�nek nevezte Santiago Bernab�u-t.

Az eln�k nem titkolta meghat�dotts�g�t, amelyet k�vetkez� mondatai is h�en t�kr�znek: "ismeretek n�lk�l �rkeztem Madridba. Az 1900-as �vekt�l itt �lek. Sokat adok Madridnak, mert Madrid mindig megbecs�lt engem." Egy h�nappal el�tte a kir�ly a sport �rdem�rmek arany fokozat�t adom�nyozta neki, Pablo Porthole, a RFEF akkori eln�ke pedig a Spanyol Futballsz�vets�g kit�ntet�s�t adta �t, mint azt kor�bban eld�nt�tt�k. M�jus 29-�n Don Santiago �llapota v�ls�gosra fordult. 30-�n feladt�k neki az utols� kenetet; az azt k�vet� p�r nap komoly gy�trelem volt mindenkinek... J�nius elsej�n s�lyos k�m�ba esett. F�l� volt, hogy bele is hal, de a sz�ve �jra �s �jra ellen�llt. Azonban j�nius 2-�n Santiago Bernab�u t�vozott az �l�k sor�b�l...

Fantasztikus szem�lyis�ge �s teljes sikere miatt senki sem pr�b�lt meg vele harcolni az eln�ki poszt�rt. 1943-t�l hal�l�ig egyfolyt�ban � volt a Klub eln�ke, b�r n�ha az�rt l�tszottak rajta a sok utaz�s miatt a f�radts�g jelei, nameg az �vek... K�zel 83 �v�b�l 60-at szentelt a Real Madridra. Kezdte ifj�s�gi j�t�kosk�nt, majd a feln�tt csapat tagja lett. Hamarosan technikai igazgat� lett, majd titk�r, azt�n �ltal�nos igazgat�, v�g�l 33 �s f�l �vig eln�k.

Ebben az id�szakban t�bbek k�z�tt az al�bbi c�meket �s tr�fe�kat nyerte meg a Real Madriddal:
Labdar�g�sban:
16 spanyol bajnoki c�m
6 BEK
6 spanyol kupa
1 Interkontinent�lis kupa
2 Latin kupa
2 Pequenas Copas del Mundo
1 Trofeo Ano Santo Compostelano
1 Costa del Sol
1 Conde de Fenosa
1 Ciudad de Palma
1 Aid El Kabir
1 Benito Villamar�n
1 Colombino
1 Mohamed V
5 Teresa Herrera
5 Ram�n de Carranza
1 Inmortal Gerona
1 Concepci�n Arenal
1 A Real Madrid 75. sz�let�snapj�ra rendezett kupa

Kos�rlabd�ban:
19 spanyol bajnoki c�m
18 spanyol kupa
6 Eur�pa-kupa
3 Interkontinent�lis kupa
8 Campeonatos de Castilla
11 Torneos de Navidad

R�ad�sul ezekhez a kup�khoz hozz� lehet m�g adni a labdar�g�sban, kos�rlabd�ban, �s a t�bbi Real Madrid-szakoszt�lyban (atl�tika, tenisz, r�plabda, torna, boksz, stb.) szerzett c�mek sz�zait.