A v�rosn�v eredete

A v�ros elnevez�s�nek eredete a mai napig nem tiszt�zott. A v�lem�nyek megoszlanak a kelta, illetve keltib�r Magerito ("nagy h�d"), valamint a v�zig�t Matrice ("a vizek anyja"), illetve az arab Mayrit (Magerit) k�z�tt. Az arab Mayrit, amelyet m�dzsritnak kell ejteni, a spanyol kiejt�shez igazodva k�nnyen �talakulhatott "Matrit"-ra, hiszen a spanyol nyelvben "dzs" hang nem l�tezik.

Fekv�se

Az Ib�riai-f�lsziget k�zep�n, �j-Kaszt�lia s�ks�g�n, a Mezeta fenns�kj�n, a Manzanares foly� partj�n, az orsz�g m�rtani k�z�ppontj�t�l n�h�ny km-re tal�lhat�. Tengerszint feletti magass�ga: 665 m, amellyel Eur�pa egyik legmagasabban fekv� v�rosa. 40�25′ N 3�45′ W

A v�rost�l mintegy 50 km-re �szakra emelkedik a Sierra de Guadarrama �s �szaknyugatra a Sierra de Gredos, d�len a Toled�i-hegyek, d�lkeleten �s keleten pedig a La Mancha-fenns�k hat�rolja.

T�rt�nete

Az 1862-ben megkezd�d�tt r�g�szeti felt�r�sok szerint 25 000 �vvel ezel�tt Madrid k�rny�k�n �llt Eur�pa egyik legnagyobb paleolit telep�l�se a Manzanares partj�n. A foly� jobb partj�n egy mamut maradv�nyait �s megmunk�lt k�eszk�z�ket tal�ltak.

Az 1917-es felt�r�sok sor�n �jabb ker�mi�kat �s ed�nyeket tal�ltak a neolitikumb�l.

A r�g�szeti leletek alapj�n meg�llap�that�, hogy a vaskorban �p�ltek az els� er�d�tm�nyszer� telep�l�sek, amelynek falait fa�gakb�l �s k�vekb�l k�sz�tett�k.

Madrid tulajdonk�ppeni t�rt�nete a m�rokkal kezd�d�tt, amikor 852-t�l 886-ig II. Abdar-Rahman uralkod�sa alatt egy v�rosfalrendszert �p�tettek ki. A v�ros ekkor az arabok �szaki megfigyel�pontjak�nt m�k�d�tt.

A korabeli Madridban sem a m�v�szetek, sem a k�zm�ipar nem fejl�d�tt, csup�n az �nt�zhet� f�ldek miatt t�madt�k. 932 volt az els� t�rt�nelmi d�tum, amikor II. Ramiro, Le�n kir�lya sereg�vel leromboltatta a v�rosfalat, majd elfoglalta �s kifosztotta Madridot. A lakosok nem �p�tett�k �jj� a v�rost.

1047-ben az els� kaszt�liai uralkod� I. Ferdin�nd (1018 - Le�n 1065. december 27.) seregei t�madt�k ism�t a v�rost.

1083-ban az arabok m�r nem tudt�k tartani a v�rost, ez�rt �tadt�k VI. Alfonz kaszt�liai kir�lynak. A sz�khely funkci�j�t azonban tov�bbra is - a 16. sz�zad k�zep�ig - Toledo t�lt�tte be.

Madrid els� v�rosi kiv�lts�gait VII. Alfonzt�l kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unok�j�t�l, VIII. Alfonzt�l igazi v�rosi szabads�glevelet kapott.

VIII. Alfonz sok t�rv�nyt hozott, amely a v�rost elind�totta a felemelked�s fel�. A kir�lyok egyre gyakrabban l�togattak Madridba, illetve a 13. sz�zadban �j betelep�l�k �rkeztek.

IV. Ferdin�nd 1309-ben a v�rosban h�vta �ssze a kaszt�liai rendi gy�l�st, majd fia XI. Alfonz szint�n itt tartotta meg 1329-ben �s 1335-ben.

XI. Alfonz 1346-ban a v�rosnak �jabb v�rosi jogokat, illetve v�rosh�za alap�t�s�ra felhatalmaz� kiv�lts�got adom�nyozott, valamint megalap�totta Madrid els� k�zoktat�si int�zm�ny�t, az Escuela de Gram�tic�t.

1561 �ta Spanyolorsz�g k�zpontja, mikor II. F�l�p idehelyeztette udvartart�s�t. V�glegesen azonban csak 1606-ban v�lt f�v�ross�.

1625-1635 k�z�tt a gyors l�ptekkel fejl�d� 4 km² ter�letet IV. F�l�p fallal vetette k�r�l, mely v�mfunkci�kat is szolg�lt.

1759-1788 k�z�tt III. K�roly idej�n �ri�si fejl�d�sen ment kereszt�l Madrid. Ekkor j�ttek l�tre a miniszt�riumok, a Prado, a Csillagvizsg�l�, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana �se, k�rh�zak, iskol�k, k�zvil�g�t�s, rend�rs�g, lott� sz�letett. A jezsuit�k ki�z�s�nek ideje.

1804-ben nagy f�ldreng�s r�zta meg a f�v�rost.

A 19. sz�zadban lebontott�k a falakat, egykori nyomvonaluk k�r�trendszernek adott helyet (�szakon: boulevar, keleten: paseo, d�len: ronda). A v�ros a k�rutakon k�v�l is gyors terjeszked�snek indult, ez az Ensache id�szaka, a m�lt sz�zad k�zep�nek 250 ezres lakoss�ga f�lmilli�ra gyarapodott.

1936-1939 k�z�tt a polg�rh�bor� megakasztotta a fejl�d�st, 1939 m�rcius�ban adt�k �t Franconak Madridot.

Az 1960-as �vekben bev�ndorl�k t�mege �rkezett, hatalmas �p�tkez�sek kezd�dtek a v�ros perem�n.

1992-ben a vil�g kultur�lis f�v�ros�v� v�lasztott�k, a m�v�szetek f�v�ros�nak is h�vj�k, ma majdnem 5 milli�s nagyv�ros.

2004. m�rcius 11-ben volt a madridi terrormer�nylet.

Gazdas�g �s ipar

A f�v�ros asz�lyra hajl� ter�leten fekszik, 4 h�napon kereszt�l nem kap csapad�kot, ez�rt l�tfontoss�g� kapcsolatok f�zik az �szakra h�z�d� hegyvid�kekhez. M�r a k�z�pkor �ta a szomsz�dos hegyekb�l vezetett f�ld alatti csatorn�k l�tt�k el v�zzel, majd a m�lt sz�zad k�zep�t�l nyitott csatorn�n �rkezett ide a Lozoya foly� vize. A v�ros mai napi v�zig�ny�nek kiel�g�t�s�re valamennyi k�zeli foly�n duzzaszt�tavakat l�tes�tettek. Villamos energi�j�nak ell�t�s�ra a Duero �s Tajo foly�kon Aldead�vil�n�l �s Alcantar�n�l �p�tett v�zer�m�vekb�l, illetve Ponferrada h�er�m�v�b�l �s Zorita atomer�m�v�b�l vezetik ide az �ramot.

Madrid a tengerpartt�l t�vol fekszik �s sz�mottev� nyersanyaglel�hely sincs a k�zel�ben, m�gis kb. 6600 �zemben folyik itt az ipari termel�s 80 %-a.

A v�rosban egyetlen �sszef�gg� ipari �vezet alakult ki, amely a v�ros k�t d�li p�lyaudvar�r�l (Atocha, Imperial) kiindul� vas�tvonalak �ltal �tsz�tt ter�leten tal�lhat�.

Ipar�nak 66 %-a neh�zipar, kiemelked� az elektronika �s a g�pgy�rt�s. M�sodik legfontosabb �gazata a k�nny�ipar, amely a cip�- �s a ruh�zati iparnak k�sz�nhet�, de fontos �lelmiszeripara is. Eml�t�sre m�lt� Madridban a filmgy�rt�s!

Testv�rv�rosai

Peking, K�na Belgr�d, Szerbia Berlin, N�metorsz�g Bordeaux, Franciaorsz�g Br�sszel, Belgium Caracas, Venezuela Havanna, Kuba Lisszabon, Portug�lia Managua, Nicaragua Mexik�v�ros, Mexik� Moszkva, Oroszorsz�g New York City, USA Nouakchott, Maurit�nia Panamav�ros, Panama P�rizs, Franciaorsz�g Quito, Ecuador Rabat, Marokk� San Jos�, Costa Rica Santo Domingo, Dominikai K�zt�rsas�g Tegucigalpa, Honduras Tripoli, L�bia Vars�, Lengyelorsz�g Sport Labdar�g�csapatok: Real Madrid Atl�tico Madrid K�zleked�s Madrid Spanyolorsz�g legnagyobb k�zleked�si csom�pontja. Rendk�v�l kiemelked� vas�ti h�l�zattal rendelkezik: �szakon a Chamart�n �s az Estaci�n del Norte (�szaki p�lyaudvar), d�len Atocha p�lyaudvar, amely �sszek�ttet�sben �ll a Chamart�nnal. Kiterjedt �s folyamatosan fejl�d� metr�h�l�zattal rendelkezik (t�bb, mint t�z vonal), amelynek hossz�s�ga a vil�gon a legnagyobbak k�z� tartozik. Metr�val r�vid id� alatt el�rhet� nemzetk�zi rep�l�t�r tal�lhat� a v�rost�l 10 km-re (Bajaras), amely Eur�pa els� 10 legforgalmasabb l�gik�zleked�si csom�pontjaihoz tartozik. Term�szetv�delem Madrid t�gabb k�rnyezet�ben t�bb term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� ter�let is tal�lhat�. Nyugatra a Parque Natural de Monte el Pardo, �szakon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares �s att�l m�g �szakabbra, de m�g a sierr�t�l d�lre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kir�ndul� �s pihen� helyei a madridi lakoss�gnak. Madrid legnagyobb, �s tal�n legszebb parkja a Lago, itt tal�ljuk a Madridi �llatkertet is. A v�ros k�zep�n a kir�lyi f�v�szkert h�vogatja a term�szetszeret� embert. Kult�ra Madrid kiemelked� gazdas�gi �s politikai szerepe mellett Spanyolorsz�g tudom�nyos �s kultur�lis �let�nek is k�zpontja. Oktat�s Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid) Auton�m Egyetem (Universidad Autonoma de Madrid) L�tnival�k Retiro Park Prado M�zeum L�zaro Galdiano M�zeum (Museo de L�zaro Galdiano) Cervantes-eml�km� (Monumento a Cervantes) Kir�lyi Palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente) Az orsz�g legnagyobb barokk palot�ja, Madrid f� turistac�lpontja. Fogad�termeit �nnep�lyes alkalmakkor ma is ig�nybe veszi a kir�ly, akit 1975. november 27-�n itt koron�ztak meg. Almudenai Miasszonyunk Sz�kesegyh�z Plaza Mayor - egykori f�t�r Puerta del Sol San Barnabeu Stadion - a Real Madrid labdar�g� csapat�nak stadionja